Mivel nagyon sokan megkerestetek azzal, hogy szívesen olvasnátok, tanulnátok a játékfejlesztésről, ezért előre vettem a tanulási lehetőségekről szóló részt.  

Egyrészt nagyon örülök, hogy ennyi embert érdekel ez a dolog, másrészt jó lenne, hogyha lenne egy lista, ami segítséget tud nyújtani a kezdetekhez. 

A helyzet az, hogy elkezdtem ebben a cikkben összeszedni azt, hogy mit és hol érdemes tanulni illetve milyen programokat érdemes kipróbálni. A lista már most akkora, hogy nem látom értelmét egyetlen cikkbe belezsúfolni, ami aztán elveszik valahol a blog múltjában. Inkább úgy döntöttem, nyitok ennek egy állandó alfület a blog szekciói között, így mindig szem előtt lesz. 

Ennek ellenére szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy személyes blog, tehát nem lesznek itt örök érvényű igazságok, a saját tapasztalataimról írok, és a saját szűrőmön keresztül látok mindent, így a játékfejlesztést is. Nyilván külföldön, és sok cégnél itthon is másképp működnek a dolgok. Az is előfordulhat, hogy valaki más könyveket olvasott és máshonnan szedte fel az információt, én csak arról írok, amit én ismerek. Viszont ha valaki esetleg ki tudja bővíteni a listát, mindenképp jelezze majd kommentben, mert akkor folyamatosan hozzáadom az új információkat! Tényleg szeretném, hogyha egy jó kis útmutató összejönne, ami segíti az önálló tanulást és fejlődést mindenkinek. 

Szóval megnyitom majd az oldalt, és igyekszem minél több mindent kitenni oda. Ezt a cikket pedig annak szentelem, hogy a hazai lehetőségeket áttekintsem és bemutassam a különböző programokat, amiket én is használok. 

Kezdetek

Sok ember már úgy kezd neki a tanulásnak, hogy tudja mi érdekli, és mivel szeretne később foglalkozni. Ez nagyon szerencsés eset, hiszen céltudatosan rá tud keresni. Viszont rengeteg ember van - köztük én is ide tartoztam - aki nem tudta előre, hogy mivel akar majd foglalkozni, vagy esetleg érdekli minden terület. Alapvető tájékozódásnak ajánlom a jatekfejlesztes.hu weboldalt, ahol már eleve sok információ össze van szedve az iparral kapcsolatban, és fórum is működik. 

Először lássuk a nagyobb egységeket - a teljesség igénye nélkül, majd a motorokat, és hogy melyikkel érdemes belevágni a fejlesztésbe. 

1. grafika

2D

Ezen a téren szerencsére elég nagy a képzéskínálat is (lásd MOME, vagy akár magántanárok). Nem tudom, hogy itt mennyire lehet számítógépes grafikát tanulni, de az biztos, hogy művészetileg borzasztó nagy előny, hogyha valakinek már csak a technológiát kell elsajátítani. 

Ha valaki grafikusként szeretne részt venni a fejlesztésben, a Photoshop szerintem elengedhetetlen. De emellett érdemes kipróbálni ingyenes szoftvereket is, mint pl.a GIMP, vagy az Inkscape (ami vektoros). Én az első saját játékomhoz az Inkscape-et használtam, és szerintem nagyon kezes kis program, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek. 

Ha valakit érdekel a grafika, a ctrlpaint oldalt ajánlanám. Van ingyenes és fizetős része, nagyon alapos és elméleti-gyakorlati tudást egyaránt biztosít (Photoshop használatot is lefedi). 

3D 

Max és Maya a két piacvezető, de próbának megéri kipróbálni az ingyenes Blendert. Ha valakit nem kifejezetten a 3D érdekel, de szeretne asseteket összerakni egy játékhoz, azt esetenként játékfejlesztő engine-ben is meg tudja oldani. A CryEngine-nek például remek modellező része van, egyszerűbb asseteket gond nélkül össze lehet benne rakni. 

2. Design

A design talán a legnehezebben megfogható terület. Sokan szeretnének designerek lenni, mert azt gondolják ehhez nem kell semmiféle speciális tudás (se jól rajzolni, se programozni nem szükséges hozzá). Ez azonban nem igaz, ugyanis egy designernek minden területhez folyamatosan alkalmazkodnia kell. Át kell látnia az egész játékot, és a sok kis részből élményt kell faragnia, ami nagyon nehéz feladat, hiszen nincs kész recept hozzá.

Magyarországon a game design még nagyon gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy a BME elindította a játéktervező- és elemző szakot (amiről sok diáknak kifejezetten negatív véleménye van). Szerintem szuper, hogy már van hivatalos képzés ezen a területen is, mert valahol el kell kezdeni a játékfejlesztés területeinek oktatását, és remélem, hogy a jövőben összerántják a srácok a szakot. 

Azoknak, akik designerek szeretnének lenni, ajánlom majd a tudástár design szekcióját, mert több alapos és jó könyv van a piacon, amiből én is tanultam és csak ajánlani tudom. A másik jó taktika: minél több játékot csinálni. El kell fogadni, hogy az első pár bizony gagyi lesz, de mindegyik után érezhető lesz a fejlődés. Én ezért örülök neki, hogy végül megtanultam a játékfejlesztés minden területét alap szinten, mert így nem esik nehezemre összedobni egy 2D-s játékot, és közben designerként iszonyatosan gyorsan tudok fejlődni - hiszen ki tudom próbálni, hogy mi működik és mi nem. 

3. programozás

Sokféle egyetemi képzés áll rendelkezésre, ezeket nagyrészt hasznosítani is lehet a későbbiekben (pl. szoftverfejlesztő vagy programozó matematikus szakok). Leginkább a C# és C++ tudás a hasznosítható a játékfejlesztésben - tapasztalataim szerint. 

A programozás különleges helyzetben van, főleg hogyha egy fejlesztő motorban kell dolgozni, ott ugyanis a keretrendszer már adott. Ez könnyíti is a dolgot, mivel sok minden már készre van csinálva, viszont meg is tudja nehezíteni, mert a merev kereteken belül kell megoldani a felmerülő problémákat.

Én azt gondolom - és meleg szívvel ajánlom mindenkinek, nem csak programozóknak - hogy mindenki akit érdekel a fejlesztés, kezdjen el játékfejlesztő motorokat tanulmányozni. Ezzel nagyon sokat lehet tanulni, és később nagy haszna lehet - ráadásul mindegyik elérhető ingyenesen, maximum akkor kell fizetni, amikor már kint van egy projekt és eladásokat produkál. 

Na de milyen motort érdemes választani? A választék egyre bővül, ezért erre koránt sem olyan egyszerű a válasz. 

Fejlesztő engine-ek

Ha valaki 2D-s játékot szeretne csinálni, és esetleg a programozás sem annyira megy neki, nagyon ajánlom a Construct nevű programot. Ennek is van ingyenes verziója, de a fizetős sem túl drága. Én ezzel kezdtem a pályafutásom, és igen megszerettem. Gamejam-ek alkalmával még mindig szívesen veszem elő, mert egyedül is tudom vállalni a kód részét, pedig nem vagyok programozó (azért szeretnék az is lenni). 

3D-s projektekre ott van a szent triumvirátus: Unity, Unreal, CryEngine. Itt bele lehetne menni a komolyabb összehasonlításba, de az nagyon hosszú és unalmas lenne. Azt gondolom (személyes vélemény következik) hogy a Unity nagyon felhasználóbarát, és rengeteg oktatóanyag és dokumentáció elérhető hozzá ingyen. Az Unreal-ben rettenetesen szép dolgokat lehet alkotni, és ráadásul van visual scripting is benne - bár kicsit túl van bonyolítva, de legalább nem kell konkrétan programozni benne, ha valakit ez esetleg megrémít. A CryEngine nagyon jó nagy külső terek építésére, szuper level design tool-ok érhetőek el, viszont a dokumentáció nem teljes körű, a UI pedig egy rémálom. Én mindegyiket kipróbáltam már, megvan mindnek az előnye és a hátránya is. Ezeken kívül is vannak lehetőségek, de egyrészt azokat nem ismerem annyira, másrészt nem találkoztam még olyan céggel, ahol ezeken kívül más felmerült volna, hogyha külső engine-nel dolgoznak. De ha valakinek van másról tudomása, az ossza meg hogy ki tudjam bővíteni ezt a szekciót! :)

Ennyit terveztem erre a részre. Tudom, hogy sok részterület kimaradt (pl. játékíró, vagy animátor), de a tudástárban ezekhez is lesznek segédanyagok. 

Búcsúzásképpen pedig egy kis jó tanács: 

 Ha tetszett a cikk, vagy érdekel a játékfejlesztés, el tudod olvasni a többi cikket is a témában itt! 

Csatlakozz a Facebook oldalamhoz, hogy értesülj a legújabb hírekről és információkról! 

A játékfejlesztős posztsorozat második részében a fejlesztés különböző területeit szeretném röviden körbejárni. Szó lesz arról, hogy milyen szakemberek szükségesek egy játék elkészítéséhez, és arról is, hogy mennyire fontos a projekt mérete a fejlesztés szempontjából.

A játékfejlesztés egy olyan iparág, amiben nagyon sokféle szakma és még többféle ember dolgozik együtt. Éppen ezért sokaknak nem átlátható a fejlesztési folyamat, valamint az sem mindig egyértelmű, hogy pontosan mi kell egy sikeres projekthez. 

Részterületek

Egy játék négy területre bontható, legalábbis Jesse Schell szerint, rá pedig általában hallgatunk. Ez a négy terület pedig:

1. esztétika
Egy játék kinézete, hangulata, vizuális egysége. Ide tartoznak a hangok, animációk és zenék is, minden, amitől kellemes lesz egy játék. 

2. mechanika
A mechanika a játék alapját képezi. Magába foglalja a szabályokat, a lehetséges játékos cselekedeteket, és a játékvilág működését. 

3. technológia
A technológia azt a platformot jelöli, amin a játék működik. Ez befolyásol nagyon sok dolgot: felbontást, irányítást, kényelmi szempontokat (gondoljunk csak a PC és konzol közötti hatalmas élménybeli különbségre).

4. narratíva
A narratíva nem csak a szigorúan vett történetre vonatkozik, hanem jelenthet egy olyan premisszát is (előfeltevést), mint a Monopoly esetében az, hogy a játékvilágban minden játékos a gazdasági elit tagja, akik ingatlanokat fognak vásárolni a játék során, egymással versengve. 

Ahhoz, hogy ezek a részek tökéletesen ki legyenek dolgozva, szükség van 2D grafikusokra, akik megtervezik, hogy milyen legyen a hangulata a játéknak, és egyes tárgyak pontosan hogyan nézzenek ki (concept).

3D modellezőkre, akik ezek alapján elkészítik a modelleket, amik bekerülnek majd a játéktérbe.

Sokszor alkalmaznak külön animátorokat, akiknek a feladata, hogy mozgassák a 3D-s modelleket.

Szükség van továbbá programozókra, akik a játékteret működésre bírják, ők ültetik át gyakorlatba a szabályrendszert, és felelnek azért is, hogy hiba nélkül fusson a játék.

A fejlesztésen dolgoznak designerek, akik kitalálják a szabályokat, és összehozzák a négy területet egy nagy egységes élménnyé. Az ő feladatuk, hogy jó legyen a játékkal játszani, izgalmas és érthető legyen a szabályrendszer és az irányítás.

Általában dolgozik a fejlesztésen level designer, aki az egyes pályákat építi fel.

Általában a fejlesztés végén kerülnek be a hangok és a zene, amiért a sound designer a felelős.

Hogyha narratív játékról van szó, akkor szükség van írókra is, akik a történetért felelnek. 

A fentiekből kiderül, hogy a fejlesztés elég hosszú és összetett folyamat, aminek során minden részleg munkája egymásra épül. Így nagyon fontos a koordináció, hogy mindig meglegyenek azok az assetek, amik feltétlenül szükségesek a haladáshoz, és itt jön képbe a producer. 

Az, hogy egy cég hogyan épül fel, és hányan dolgoznak ott, nagyban befolyásolja a szerepeket. Jellemző, hogy kisebb cégeknél több szerep kerül egy emberhez. Én például a producerség mellett általában designerként is részt veszek a fejlesztésekben, azaz nem csak a munkafolyamatokat osztom be, hanem az én feladatom az is, hogy élmény váljon egy játékból.  

Nagyobb cégeknél pontosan körülhatárolt szerepkörök és feladatok vannak. Egy nagy fejlesztésnél elengedhetetlen, hogy legyen egy kreatív vezető, aki a vízióért felel (hogy pontosan az a hangulat és élmény valósuljon meg, amit a tervezési fázisban elképzeltek), és legyenek lead-ek (vezetők) minden területen, akik összehangolják az egyes részterületek munkáját. 

Minél nagyobb egy fejlesztés, annál jobban szét vannak bontva a részek és feladatok, emiatt a fenti felsorolásból sok szerep kimaradt. Hogyha valakit részletesebben is érdekel a téma, tudok ajánlani rengeteg jó cikket és könyvet, úgyhogy ne habozzatok megkeresni! :) 

Ha tetszett a cikk, olvasd el kapcsolódó írásaimat, és keresd fel Facebook oldalamat, ahol további érdekes információk és folyamatos hírek olvashatók! 

Ez egy bevezető írás, ami egy hosszabb posztsorozat első része, és azoknak szól, akiket érdekel a játékfejlesztés mint karrier, de nem tudják hogy mi is ez pontosan, és hol érdemes elkezdeni. 

"Szóval... Mi leszel ha nagy leszel?" Azt hiszem mindenki utálta ezt a kérdés gyerekkorában. Legalábbis én biztosan, mivel nagyon sokáig mindennel akartam foglalkozni.

Azt gondolom hogy egyre nehezebb választ adni erre kérdésre, mivel manapság már rengeteg út létezik, és a pályaváltás is elterjedt opció akár idősebb korban is. Egyes szakmák vonzóbbnak tűnnek most, mint régen, és szerintem a technológia és a játékfejlesztés is ilyen. Sokan menő és szexi szakmának tartják (amúgy az is) és azt gondolják simán bekerülnek, sokan félnek tőle, és bátortalanok ezzel kapcsolatban. 

A fejlesztésről általában

A játék egy nagyon új médium, ezért állandó és gyors fejlődésben van. Folyamatosan új trendek, új mechanikák alakulnak ki, a technológia eszméletlen ütemben változik, amivel a fejlesztéseknek is lépést kell tartani. Pont emiatt főleg Magyarországon, de úgy gondolom hogy egyelőre nagyjából mindenhol igaz az, hogy a játékfejlesztés egy erősen autodidakta dolog. Az oktatás már ugyan kiépülőben van, de nehezen tud lépést tartani az állandó változással. 

A másik kulcspontja a fejlesztésnek, hogy rengeteg alterülete van, így az, hogy milyen területtel szeretne valaki foglalkozni, nem annyira egyértelmű. Sokan azonosítják a játékfejlesztést a programozással, én is sokszor szembesültem vele, hogy amikor valaki megtudta hogy játékfejlesztő vagyok, hitetlen szemekkel kérdezett vissza hogy "akkor te most programozó vagy?". Nem, nem vagyok programozó, producer és designer vagyok. Itt meg már általában az emberek elvesztik a fonalat :)

Úgyhogy az egyik legfontosabb dolog, hogy tisztában legyünk azzal, miből is áll egy játék elkészítése, és kiválasszuk azt, ami legjobban érdekel. Ennek majd külön írást fogok szentelni, úgyhogy itt nem is kezdek neki a hosszú fejtegetésnek, jöjjön inkább pár általános szabály. 

Néhány alapszabály

A legfontosabb, és szeretném nagyon kihangsúlyozni: bárki lehet játékfejlesztő. Tudom, ez úgy hangzik, mintha könnyű lenne a dolog, de ettől még igaz. Nem számít, hogy valaki nő vagy férfi, alacsony vagy magas. Ha tehetséges vagy, és minden erőddel csinálod, az ipar nagyon nyitott és el fogja ismerni a fáradalmaidat. Ez szerintem egy hatalmas előny, ráadásul a nyitottság nem csak ebben merül ki. Akár kritikáról, akár tesztelésről van szó, lehet számítani a játékfejlesztő kollegákra: fáradhatatlanul fogják tologatni a szürke dobozokat amiket összreaktál, és segíteni fognak abban, hogy tudsz jobbat csinálni abból, amid van. 

A játékfejlesztéshez nem kell zseni programozónak lenni. Szerencsére most már nagyon sok olyan eszköz áll rendelkezésre, amit könnyű beszerezni, és meg lehet tanulni használni. Sok játékkészítő engine elérhető akár ingyen is, és rengeteg oktatóvideó van hozzájuk, amiből elég kitartással sok mindent meg lehet tanulni. Úgyhogy tényleg bárki meg tud tanulni játékot csinálni, ha igazán komolyan gondolja. Az persze nem árt, ha van otthon egy erősebb gép ami elbírja a folyamatos igénybevételt, de ezen kívül szinte semmilyen más eszközre nincs szükség a fejlődéshez. 

Ahogy írtam, bárkiből lehet játékfejlesztő, de azt hozzátenném, hogy megfelelő mindset kell hozzá. Borzasztó nyitottnak kell lenni, mivel az egész ipar folyamatosan változik. Szeretni kell a magányos problémamegoldást, és az autodidakta tanulást. Nem arról van szó, hogy nem lehet segítséget kérni: rengeteg fórum elérhető az interneten is, de úgy gondolom, a tapasztaltabb kollegáktól is nyugodtan lehet kérdezni, mert biztos vagyok benne, hogy válaszolni fognak. Ettől függetlenül kell egy alap fokú kreatív problémamegoldó készség, hiszen sokszor bele lehet futni olyan problémákba, aminek 15 féle megoldási kísérletén kell átküzdeni magunkat, mire végül működésre bírjuk az elképzeléseinket. 

És persze ott az örök kérdés: ki hogyan szeret játékot csinálni? Vannak akik a saját ötletüket akarják megvalósítani, és az indie utat választják, és vannak akik egy területen gyúrják ki magukat, és nagy cégnél helyezkednek el. Azt gondolom, hogy mindkettőnek megvannak a szépségei és negatívumai, de a folyamatos tanulás és az engine-ek alapvető ismerete sosem jön rosszul egyik pályaúton sem. 

Akkor mi a tanulság?

Szerintem az egyik legfontosabb pont, hogy aki játékfejlesztő szeretne lenni, készüljön fel arra, hogy nem fog túl sok dolgot készen kapni. Ez nem egy olyan szakma, aminél működik az, hogy beül valaki az iskolapadba és utána megy minden magától. Rengeteget és folyamatosan kell tanulni, komplex problémákat segítség nélkül megoldani. Szerencsére az internet tele van információval, így azért mindenre lehet így vagy úgy választ találni, viszont néha bizony meg kell érte küzdeni. Viszont mindenképp érdemes belevágni, mert gyorsan és egyszerűen össze lehet rakni akár egy platform, akár egy endless runner játékot. És akármennyire szürkék azok a dobozok a pályán, nincs annál jobb érzés, mint hogy egy saját játékkal játszik az ember a metrón munkába menet. 

Ha tetszett a cikk, nézd meg a többi játékfejlesztéssel kapcsolatos írásomat is, vagy kukkants be a Facebook oldalamra, ahol folyamatosan értesülhetsz a legfrissebb infókról. 

Köszönöm a figyelmet! :)