A mesterséges intelligencia manapság már kikerülhetetlen, hogyha IT ágazatokról van szó: segít képek generálásában, szövegek megírásában, ötletelésben, és természetesen kép/arc/hang stb. hiteles lemásolásában, vagy imitálásában is. Ez hihetetlen lehetőségeket nyit meg a felhasználók számára, de félelmetes következményei is lehetnek, hogyha szabályozatlanul marad. 

Ahogy fejlődik a mesterséges intelligencia, egyre nagyobb kérdés, hogy mit lehet, és mit nem lehet használni a játék-és szoftverfejlesztésben. 

A szabad / nem szabad kérdése eddig nagyban az adott cég politikájától függött, és a jogi védhetőség volt a legfontosabb szempont: például ha valaki AI generált artot használ, akkor nagyon nehéz megvédeni az eredetiséget (lehetetlen), és felmerülnek copyright problémák, így általában a nagyobb projektekben nem szabad egy az egyben használni az AI generált tartalmakat. Persze ettől még conceptelni, game designhoz, meg ilyen dolgokhoz lehet használni, és kifejezetten hasznos eszköz is tud lenni. 

Szürke zóna

Ami nem ütközik a cégek érdekeivel, az eddig engedve volt. Ez pedig azt jelenti, hogy szégyentelenül voltak és vannak forrásnak használva a tanuló algirutmoskban az egyedi művek és tartalmak, amik bizony copyright kötelesek lennének - ezzel ellehetetlenítve a művészek és alkotók védelmét. Legtöbbször az, hogy bizonyos alkotások fel lettek használva, még csak kommunikálva sincsenek. Éppen ezért az alkotói jogok megsértése állhat fent, de ami még veszélyesebb, a személyiségi jogok is egyre inkább veszélybe kerülnek (valós emberek arcának, hangjának felhasználása), valamint számos szakma dolgozói veszélybe kerülnek (grafikusok, szinkronszínészek, zenészek, stb.).  Erre a jog nem volt felkészülve, és egy ideig csak popcornnal a kezükben álltak a politikusok is, hogy mi sül ki a dologból. 

Szigorodó szabályok, elégedetlen szereplők

Általában Európa reagál a leggyorsabban a változásokra politikai döntéshozatal tekintetében, ha új technológiákról van szó, és ez most sem volt másképp. Ez persze előny a felhasználóknak, de hátrány lehet a cégeknek, ugyanis Európai székhelyű vállalatoknak 2026 augusztus 2-tól fel kell készülniük a szigorodó jogszabályokra, ami kiterjed a copyright, átláthatóság és biztonság kérdéseire is. 

Az "AI Act" bannolni fogja az mesterséges intelligencia felhasználásának bizonyos módjait, úgy mint: biometrikus azonosítás, érzelem felismerés (iskolákban vagy munkahelyeken), a szociális pontozás rendszert érintő felhasználást, és minden olyat, ami kompromittálja a felhasználók szabad döntéshozási jogait és lehetőségeit. Emellett a jogszabály azt mondja ki, hogy "minél nagyobb a veszély arra, hogy egy felhasználási mód valamilyen jog érvényesülését veszélyezteti, annál szigorúbban fognak fellépni ellene". 

Emellett persze a jogszabály nem akarja teljesen elvenni a cégek kedvét az európai működéstől, így sok kérdés megválaszolatlanul maradt - például az adatgyűjtés kérdése, ami ugye a copyright megsértésének kérdéskörét is érinti (érintenie kellene), de ami jelenleg csak annyit mond ki, hogy az AI adatgyűjtési metódusoknak GDPR kompatibilisnek kell maradnia. Ez pedig ugye nem sok extra limitációt jelent. Pláne úgy, hogy a rendelet nem terjed ki az open-source szoftverekre és developerekre, valamit a kisebb cégekre (pl. a Github vidáman használhat bármilyen mesterséges intelligenciát 2026 után is). 

Fortyogó boszorkányüst

Az MI használata most eléggé forró kérdéseket vet fel - egyik oldalon ott vannak a cégek és az innováció, a másik oldalon pedig a felhasználók, és azok, akik érintettek az MI negatív hatásaitól. 

Ami mindenkit érinteni fog az IT területén, az a legal compliance - átláthatósági szabályok, felhasználást leíró tájékoztatók, és összegzések arról, hogy milyen adatgyűjtési metodikákat használnak az MI trénelésére. Ezeknek a szabályoknak 2025 Augusztusáig minden európai cégnek meg kell felelnie.

Ezek a szabályozások azonban nem elégítik ki azokat a grafikusokat például, akik Adobe-t használnak, ahol egyszercsak megváltozik a felhasználási feltétel, és közli velük a rendszer, hogy a munkájukat az Adobe bármikor felhasználhatja AI trénelésre. Vagy azokat a szinkronszínészeket, akik helyett AI mondja fel a szövegeket, és emiatt nem kapnak állást. A legfrissebb hírek szerint példul a Sag-Aftra (szinkronszínészek és előadók szakszervezete - beleértve DJ-k, újságírók, énekesek, bemondók, színészek és táncosok)  sztrájkot hirdet, ami minden előadót érint, aki az Interactive Media Agreement (IMA) szerint dolgozik. Ez érinteni fogja a játékfejlesztést is, hiszen például az EA, Activision, Epic és Insomniac is az IMA alatt alkalmazza az előadóikat. A sztrájk célja, hogy újra lehessen tárgyalni a MI használatát és a dolgozók védelmét. 

Ezzel egyidőben pedig egyre nő az MI iránti érdeklődés, amit mi sem mutat jobban, mint az Artificial Agency által összekalapozott 16 millió dollár. Az Artificial Agency egy nemrég alakult startup, ami a generatív MI területén kíván új megoldásokat: AI által generált karaktereket fognak létrehozni, amelyek már saját személyiséggel rendelkeznek, és ehhez egy szoftvert is fognak kínálni, ami 2025-re készül el - ezzel óriási aegítséget adva többek között a játékfejlesztő cégeknek.