2023 októberében végzett amerikai (Pew Research Center) kutatás szerint a tinédzserek életében fontos szerepet tölt be a játék. 1400 fiatalt kérdeztek arról, hogy mégis hogyan hat a mindennapi életükre a játék, mit befolyásol, és milyen irányban? 

Az eredmények nem sokkolóan meglepőek, de érdemes megnézni, hogy több a pozitív hatás, mint a negatív. 

Túlnyomó többségben a játék pozitív hatással volt a probléma-megoldó képességre. Mivel a játékok során gyakorlatilag folyamatosan kisebb-nagyobb problémákat kell megoldanunk, ez megtanítja a fiatalokat arra, hogyan álljanak hozzá a mindennapi problémákhoz is. A barátságok kialakulásában is nagyban segít a játék, és a kooperációt is fejleszti. Ez a multiplayer/coop játékoknak köszönhető, ahol szórakozás közben tudjuk megtanulni azt, hogyan figyeljünk a másikra, segítsünk neki, és érjük el a célunkat közösen. Ebből persze sokszor barátságok is születnek. 

A kutatás során a válaszadók 85% mondta, hogy játszik, és 40%-uk gamernek vallotta magát. Ezért aztán fontos vizsgálni, hogyan is befolyásolja a többség mindennapjait a játék. Fiúk körében valamivel többen játszanak (97% vs 76%), és szinte csak fiúk mondják magukat gamernek (62% vs 17%). 

A tinédzserek 40%-a naponta játszik, míg 20% több alkalommal egy héten. 

Platformok tekintetében a legtöbben konzolon játszanak (73%), azonban a mobiltelefonok szorosan felzárkóznak 70%-al. Érdekes kiemelni, hogy a válaszadók majdnem negyede jelezte, hogy VR játékokkal szeret leginkább játszani, ami viszonylag magas aránynak számít. 

Elég sokan jelezték, hogy a mentális egészségükre is pozitív hatással van a játék: csökkenti a stresszt, fejlődés-érzést generál. Ám itt már megjelenik a negatív oldal is - a túlzásba vitt játék negatívan hathat a mentális egészségre. Ugyanez igaz az iskolai teljesítményre, többen mondták, hogy erre negatív hatással van a játék, mint amennyien a pozitív hatást említették. 

A leginkább negatív hatást azonban az alvásra generálja a játék a fiatalok körében. Mivel legtöbben iskola és az otthoni feladatok után tudnak csak leülni játszani, sokszor nehéz abbahagyni időben, így az alvás látja kárát. Erre tehát érdemes figyelmi, mert az alvás-iskolai teljesítmény-mentális egészség háromszögének negatív hatásai valamilyen szinten kontrollálhatók a játékidő normalizálásával. 

Sok tini mondta a kutatás során (40%) hogy mostanában valamennyit visszavett a játékokból, ennek okait azonban nem emelték ki. 

Összességében tehát sok jó hozománya van annak, hogy a fiatalok játszanak, de figyelmet kell fordítani arra, hogy a játék mikor válik az időnket felemésztő szokássá, és mikor kezdődnek megmutatkozni a negatív konnotációi is.