Mindent játékokról és fejlesztésről

Developer Pixie

Developer Pixie


Construct 3 game jam

2017. május 21. - Developer Pixie

 

Egy teljesen rendhagyó Game Jam zajlik. 

A Scirra stúdió, ami a Construct játékmotort készíti, jelenleg nagy átalakuláson megy át. Most nemrég jelent meg ugyanis a Construct 3, ami a motor legújabb változata. Éppen béta tesztelés alatt áll, ezért is döntöttek úgy, hogy meghirdetnek egy game jam-et, hogy minél többen kipróbálhassák ingyenesen az új verziót. A szoftvert még nem is lehet megvenni, úgyhogy tényleg igazi újdonságnak számít.

 

unnamed.png

 

Pár információ a Construct 3-ról

A Construct szerintem az egyik legjobb játékmotor kezdőknek. Egyszerű, mert nem kell scriptelni hozzá, hanem előre legyártott kódblokkokból tudjuk összerakni a játék logikáját. Ezen kívül, mivel 2D-s motor, és rengeteg jó videó és dokumentáció van hozzá, ideális alap a játékfejlesztés iránt érdeklődőknek. Már sokszor említettem, hogy nekem is a Construct biztosította az első lépéseket, és ebben csináltam meg az első saját játékomat is. 

Talán a legnagyobb változás a kettes rész óta, hogy most már browser alapú lett a motor. Elég kényelmes használni, a legtöbb funkció ugyan úgy érhető el, mint a kettesben, viszont könnyebb kezelni a fájlokat és egyből lehet menteni Dropboxra. Ez megkönnyíti a munkát, főleg az ilyen kis projektek esetében, mint egy jam. Később, ha már volt időm mindent kitapasztalni, lehet írok egy részletesebb beszámolót is. 

 

8ccfb0935193cfb17cdfa32bd5c3e3e7.jpg

 

A Game Jam-ről, röviden

Maga a jam 2 héten keresztül zajlik, most hétfőn kezdődött, és jövőhét végéig tart (május 15-28). Ezalatt a csapatoknak be kell fejezniük egy projektet. A téma pedig: a jó dolgok hármasával jönnek. Ezen kívül semmi megkötés nincs, az egyetlen lényeges dolog, hogy Construct 3-at kell használni az élkészítéséhez. A jam végén a Scirra kiválasztja a legjobb három csapatot, akik egy éven keresztül ingyen használhatják a Construct 3-at.

 

 

Természetesen, mint aktív Construct felhasználók, azonnal belevetettük magunkat a jamelésbe. Kitaláltunk egy kis point-and-click ötletet, aminek az első 1-3 pályáját szeretnénk megcsinálni, időnktől függően. Kíváncsi vagyok, mit tudunk kihozni a dologból, főleg azért, mert csak ketten csináljuk. Szerencsére a design már kész, és a prototípus is elég jól halad. A jövőhét az assetgyártás jegyében fog telni, szurkoljatok, hogy elkészüljünk vele! :) 

Majd mutatok in-progress képeket és videókat, remélem a kész játékot is meg tudom majd mutatni! Ha valakinek van kedve és egy kis ötlete, még bőven csatlakozhat. Hajrá mindenki! :)

 

 

Ha tetszett a cikk, olvasd el hasonló írást is, és kövess a Facebook-on, hogy ne maradj le semmiről! :) 

 

Beszámoló: Scratch Meccs döntő

Szombaton az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak a Skool által szervezett, lányoknak szóló játékfejlesztő versenyének döntőjére. A verseny az ELTE IK szakmai, valamint a Facebook támogatásával került megrendezésre, és eszközként a Scratch fejlesztő programot használták a versenyzők. 

 

 

Ott is elmondtam, hogy mennyire jól esik látni, hogy rengeteg fiatal lány érdeklődik a programozás és fejlesztés iránt. Magyarországon különösen nagy szükség van arra, hogy növeljük a lányok számát az iparágban, úgyhogy mélyen megérintett mikor láttam, milyen sok lány került be a döntőbe. Remélem sikerült kicsit lelkesítenem őket! 

 

17797490_1293240010711576_1673110339_o_1.jpg

 

Magáról a versenyről annyit kell tudni, hogy a lányoknak csapatba szerveződve, a Scratch eszközeit felhasználva kell készíteniük egy alkotást, amit később a zsűri értékel. A nyertes csapat pedig ellátogathat a varsói Facebook irodába - ami elég tartalmas utazásnak ígérkezik. A nyertes Palacsinta csapat tagjai egy szabadulós játékot készítettek, melynek a célja, hogy a játékos el tudjon menekülni a Marsról. A nyertes projektet, a többi játékkal együtt itt lehet kipróbálni. 

 

 

Azért is nagyon örülök ennek az egésznek, mert eddig még nem hallottam sem a Skool-ról, sem a Scratchről, pedig idén már másodszorra rendezték meg a versenyt. Ráadásul idén már több résztvevője volt a rendezvénynek, összesen 99 lány nevezett a versenyre. A Skool egyébként egy non profit szervezet, aminek a célja, hogy minél több fiatal lány és nő ismerkedhessen meg a számítástechnikával. A Scratch pedig egy fejlesztőprogram, amiben leegyszerűsített vizuális kódolással, és előre megadott elemek használatával lehet játékokat, interaktív animációkat készíteni. 

 

 

Innen már igazán csak egy lépés a Contruct 2, amiben én tanultam fejleszteni! :) 

Nagyon pozitív élmény volt a számomra ez a verseny, jó volt látni a sok lelkes arcot és azt a mennyiségű energiát, amit a lányok a szabadidejükből áldoztak fel arra, hogy tanuljanak és fejlődjenek. Úgyhogy szívből gratulálok mindenkinek: a szervezőknek, támogatóknak, és persze a résztvevő lányoknak is! Csak így tovább, csajok! :) 

 

Ha tetszett a cikk, olvasd el a többi beszámolót is, és keress fel Facebookon, hogy ne maradj le semmiről! 

 

Kik is játszottak 2016-ban?

Kijött a 2016-os ESA game industry statisztika, úgyhogy gondoltam írok egy kis összesítőt arról, hogyan alakult a játékpiac tavaly. Kik játszottak, milyen játékokkal? A kutatás egyébként Amerikában zajlott, úgyhogy az adatok Európában nem biztos, hogy helytállóak. 

Kik játszottak 2016-ban Amerikában? 

 

screenshot_1.png

 

A legnagyobb játékos réteg Amerikában a 18-35 év közöttiek (29%), illetve a 18 év alattiak (27%). Ez annyira talán nem is meglepő, mert a videojáték még mindig inkább a fiatalok szórakozása. Kivéve az idősebb nőket, akik látszólag nagyon szeretnek játszani: a nők között ugyanannyi 35 év alatti játszik, mint 35 év feletti. Ez egy érdekes dolog szerintem, és arra gyanakszok, hogy ez az internetes és mobilos játékokat érinti inkább, bár erre a kutatás nem tér ki. 

Ami viszont különös, hogy 2015 óta romlott a nemi megoszlás a játékosok között. Míg 2015-ben Amerikában 56-44% volt (a férfiak javára), addig tavaly 59-41% volt a férfi-női megoszlás. Én meg voltam róla győződve, hogy a női játékosok száma és aránya folyamatosan nő a játékosok között, és meg is voltam elégedve az 56-44 aránnyal, úgyhogy most szomorúan láttam a csökkenő tendenciát. Kíváncsi leszek, mit hoz az idei év ebben a tekintetben. 

 

 

Érdekes az is, hogy a játékosok több mint a fele rendelkezik PC-vel és/vagy konzollal. Én nem számítottam rá, hogy a konzol ennyire elterjedt a háztartásokban, de valószínűleg Amerikában kicsit más a helyzet, mint itthon. Itthon azért a játékosok nagy többségének van otthoni gépe, de az már koránt sem annyira biztos, hogy konzolja is. Olyanról, őszintén megmondom, itthon még nem hallottam, akinek csak konzolja lenne és gépe nem, de persze biztos olyan is akad :) Meg azért most már egy gaming PC sem olyan olcsó, és sokszor a konzol a gazdaságosabb megoldás - akkor is, hogyha mellette van egy kisebb teljesítményű asztali gép, amin az újabb játékok már nem futnak el. 

 

console-vs-pc.png

 

 

A játékosok általában 6.4 órát töltenek játékkal egy héten, ami a napi körülbelül egy órás játékidőnek felel meg, és a játékosok fele szeret multiplayer játékokkal vagy játékmódokkal is játszani. 

Nagyon örültem, mikor megláttam, hogy az átlagos játékosok fele ismeri az esportot, és leggyakrabban social medián keresztül követi az eseményeket. Sőt, a játékosok 40 százaléka még VR eszköz vásárlását is tervezi! 

 

Milyen játékokkal játszottak a legtöbben? 

Itt is nagy meglepetés fogadott, eddig csak ránézéste könyveltem el a trendeket, de most tüzetesebben is megvizsgáltam. Az történt, hogy teljesen külön elemezték a konzol és PC játékpiacot - és minden játékzsánert a platformok alapján vizsgáltak. Végül is logikus, de valahogy nem gondoltam eddig bele. 

Szóval két ábrát tettek közzé: 

screenshot_2.png

screenshot_3_1.png

 

Ezek alapján a videójátékok (konzol) közül az akció, sport és RPG kategóriák a legnépszerűbbek, míg PC-n elsöprő többséggel a stratégiai játékok (36,4%!) és casual játékok lettek a legnépszerűbbek - bár harmadik helyen itt is az RPG áll. 

Emellett, mivel imádom a listákat, végignyálaztam a legsikeresebb játékokat is. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni: 

screenshot_4.png

screenshot_5.png

A Fallout készítői nagyon elégedettek lehetnek :) 

 

Ha tetszett az írás, olvasd el a többi játékokkal kapcsolatos bejegyzést is, és keress fel Facebook-on, hogy ne maradj le semmiről! :) 

Játékfejlesztés - brainstorm, design dokumentum

Fogalmam sincs hogy sikerült előbb megírnom a prototípus és iterálás részt, de nem baj, most bepótolom a hiányosságokat és gyorsan kitérek az ötletelésre és a fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokra. 

Ez az írás arról fog szólni, hogy miből áll a pre-produkciós fázis a fejlesztés alatt. Mivel érdemes kezdeni, hogyan érdemes felkészülni a gyártásra? 

Azt azonban előrevetítem már most, hogy én indie fejlesztő vagyok, így az összes eddigi játékfejlesztéssel foglalkozó írásom - a mostani is - ebből a szemszögből íródott. Nehéz nekem ettől elvonatkoztatni, mert ezt ismerem, ebben vagyok járatos. Ez annyit jelent, hogy a cikkek általában kis projektek gyakorlatát írják le, nagyobb játékok és cégek esetén a leírtakhoz képest eltérő a helyzet. Ha valaki nagyobb cégek gyakorlatára kíváncsi, akkor ez a könyv nagyon hasznos lehet a számára. 

 

photodune-6435714-brainstorm-m-1024x1024.jpg

 

Általában egy fejlesztés azzal indul, hogy valakinek támad valamilyen ötlete. Ez sokszor egy nagyon általános, vagy éppen kifejezetten különleges ötlet, ami azonban, bárhonnan is nézzük, csak egy ötlet. Egy olyan ötlet, amiben benne van a lehetőség, hogy a világ legjobb játéka legyen, de még nem az. Sok kommunikációra, és a többiek ötleteire is szükség van ahhoz, hogy a játék kiforrja magát, és felszínre kerüljön az igazi kreatív potenciálja. Éppen ezért szokták azt mondtani, hogy egy ötlet önmagában nem ér sokat, a hangsúly azon van, hogyan szeretné a csapat implementálni azt. A pre-produkciós fázis nagy része arról szól, hogy a csapat még a gyártás elkezdése előtt kidolgozza a játék minden részletét és letisztázza a pontos működéseket. 

 

images.png

 

Brainstorm

A brainstorm egy nagyon hasznos módja annak - főleg a fejlesztés kezdeti időszakában -, hogy nagy mennyiségű ötlet összegyűljön. Ezek nem mindig lesznek hasznos ötletek, de segíthetnek megtalálni a hiányzó láncszemet a design-ban, vagy jó nevet találni a játékhoz. 

A brainstorm lényege az, hogy a csapat tagjai nem egyedül, hanem együtt ötletelve keresnek megoldást valamilyen problémára. Egy jó brainstorm során szükség van mindenki egyéni tudására, a csapattagok kombinatív képességeire és kreativitására. Azonban ennek is vannak szabályai, amiket érdemes megfogadni, hogy a legjobb eredményt érjük el. 

tudelft_goals.png

 

A brainstorm módszerét akkor érdemes alkalmazni, hogyha sokféle, és sok számú válaszlehetőséget keresünk. Fontos, hogy mindegyik ötletet felírjuk, és ne kritizáljunk az ötletelés közben. Ez segíti azt, hogy minden "hülye" ötlet felkerüljön a táblára, mert ki tudja? Lehet az fogja majd meghozni végül a megoldást. Érdemes kinevezni egy moderátort, aki biztosítja az ötletek felírását és a vita elkerülését, valamint jó előre letisztázni a témát, és felvázolni a célt, amit el szeretnénk érni a brainstorm-mal. Pl. "Szeretnék nevet találni az új játéknak, és mindenki ötletét szívesen látom. Ha összegyűlt negyven ötlet, szavazzunk meg közülük hármat!" vagy "Játéktesztelés során kiderült, hogy a játékosok unalmasnak találják a crafting rendszert. Hogyan lehetne megváltoztatni, mivel lehetne feldobni?"

Érdemes utána az eredményeket elmenteni, mert lehet, hogy a későbbiekben még szükség lesz az ötletekre. 

 

logo.png

 

Design dokumentum

A design dokumentumot már a fejlesztés legelső fázisában hasznos elkezdeni, hiszen ez a dokumentum foglalja össze a játékkal kapcsolatos összes információt. Fontos, hogy az általános információk mellett (pl. zsáner, célközönség, rövid összefoglaló) a specifikációk is le legyenek írva. Hogyan működik pontosan egy-egy mechanika? Milyen játékos cselekedetek vannak az egyes játékfázisokban?

A dokumentumot általában a game designer írja, és az ő feladata, hogy folyamatosan naprakész információk legyenek benne. Vezetése két okból is lényeges lehet, egyrészről biztosítja, hogy mindenki pontosan tudja mi lesz benne a játékban, másrészről pedig a design doksi segítségével nyomon lehet követni az aktuális változtatásokat - például hogyha játéktesztelés során kiderül, hogy egy feature javításra szorul. 

 

brainstorm1.jpg

 

A design dokumentum nem csak azért hasznos, mert leírja a játékról az összes információt, hanem azért is, mert segít rávilágítani az esetleges ellentmondásokra, illetve arra készteti a designert, hogy a játék minden aspektusát alaposan átgondolja és kidolgozza. Persze nem feltételezem, hogy egy designer ellustulná a feature-ök átgondolását, egyszerűen csak könnyen előfordulhat, hogy elsiklik valami fölött, esetleg számára egyértelmű egy működés, míg mások nem tudják hogyan kéne implementálni egy-egy mechanikát. Sok vitát és félreértést el lehet kerülni azzal, hogyha a csapat jól használja a design dokumentumot. 

Ez már sugallja, hogy a design dokumentum nem egy könnyű esti olvasmány. Még a legkisebb projektnél is kb. tíz oldalra bővül a projekt vége felé, ezért a designernek érdemes arra törekednie, hogy mindenki könnyen megtalálja a számára hasznos információt. Érdemes könyvjelzőket és tartalomjegyzéket beilleszteni, illetve strukturálni az információt, még akkor is, hogyha ez a már leírt dolgok megismétléséhez vezet. Inkább legyen benne kétszer egy információ, hogyha az programozóknak és grafikusoknak is hasznos, mint hogy valaki ne találjon rá. Bonyolultabb rendszereknél jól jöhet a képes vagy grafikonos ábrázolás - sokszor egy ábra többet ér, mint egy fél oldalas leírás. 

 

mario-jumps.jpg

 

Érdemes röviden, tömören és érthetően fogalmazni, mert a lényeg a gyorsaság és átláthatóság. Senki nem akar hosszú perceken keresztül olvasgatni, hogyha épp keres egy adott információt. Gyorsan meg akarja találni az ember a választ, és kész. Emellett általában a csapat hajlamos elfeledkezni a design dokumentumról, emiatt hasznos lehet körbeírni a tagoknak, hogyha bővült, vagy megváltozott egy-egy rész. 

 

Ez lett volna a mai rész, ha valaki szeretne többet olvasni a játékfejlesztésről, itt találja a kapcsolódó írásokat, illetve ha tetszett a cikk, keressétek fel Facebook oldalamat is, hogy ne maradjatok le semmiről! :) 

 

 

 

 

Játékfejlesztés VII - Prototípusok és iterálás

Egyre jobban szeretem a prototípusokat. Azért, mert mindig segítenek átgondolni, mi fér bele egy projektbe, mi az ami működik a gyakorlatban is, és melyik az a része a design-nak, ami javításra szorul. 

 

prototype.png

 

Nem lehet eleget hangsúlyozni mennyire fontos, hogy minél hamarabb ki tudjuk próbálni a játékunkat. Első pillantásra úgy lenne logikus a folyamat, hogy az ember kitalálja mit szeretne, megtervezi, aztán elkészíti. A legtöbb iparágban így is történik a dolog, de a játékfejlesztés nem ilyen. Ezért is szentelnék egy egész bejegyzést a prototípusok és az iterálás fontosságának. 

A játékfejlesztésben a viszonylag hosszú tervezési folyamat alatt a designer pontosan megtervez mindent: mechanikát, interakciót, játékélményt. Ami azonban elméletben működik, a gyakorlatban sokszor egyáltalán nem. Erre pedig nem érdemes akkor rájönni, mikor már rengeteg erőforrást beleöltünk a projektbe, ezért arra érdemes törekedni, hogy már jó előre ki tudjuk próbálni, működni fog-e az elképzelésünk. Ez plusz munkának, így plusz ráfordított időnek tűnik, és valóban az is, viszont nagyon megéri. Már csak azért is, mert először ki tudjuk próbálni az alapmechanikákat, ami alapján rengeteg új, akár sokkal jobban passzoló ötlet is eszünkbe juthat. 

 

html-rapid-prototyping-feature-image.jpg

 

Mi a prototípus, és mikor érdemes először nekivágni? 

A prototípus a játék valamelyik alap működési rendszerét tartalmazza, általában tesztelés céljából készül, és sokszor inkább a mechanikákra koncentrál. Rengeteg féle prototípus létezik, ezeket csak az különbözteti meg, hogy milyen célból készülnek. Azonban egy biztos: minden prototípust érdemes másokkal is leteszteltetni. Az, hogy a készítőnek mennyire jó élmény játszani a saját játékával, kevésbé reprezentatív. Hogyha azonban megkérjük közeli ismerőseinket akár, ők már friss szemmel tudnak ránézni az elkészült játékra, így sokkal több hasznos információt kaphatunk. 

A prototípus készítés optimálisan így épül fel: 

prototype_1.png

 

 

Először kitaláljuk, mit is szeretnénk látni a játékban. Ezt lebontjuk külön egységekre, amiket könnyen tesztelni tudunk. Tesztelés után átgondoljuk, melyik volt a legerősebb, és leggyengébb része a játékunknak. Mi az, ami kilógott a különböző egységek közötti interakcióból? Mi az, amit a legkevésbé élveztek a teszterek? 

A fejlesztés korai fázisában érdemes az alapmechanikákat minél hamarabb tesztelni, erre pedig remek módszer a prototípus, melyben a grafikai elemekkel egyáltalán nem kell törődni. Itt ki lehet próbálni a játék alap elgondolásait - játékos cselekedeteket, az egyes rendszerek működését, illetve interakcióját. 

 

rapid-prototyping-production-process-web-e1436888737664.jpg

 

Sokszor csak egyetlen, kérdéses működést emelnek ki a fejlesztők a játékkörnyezetből, és azt próbálják ki, hogy mit lehet belőle kihozni. Erre is remek eszköz lehet a prototípus, hiszen nem kell az egész játékba belenyúlni azért, hogy egyetlen mechanikát kipróbáljunk. 

 

Hogyan csináljuk? 

Most éppen benne vagyok egy game design kurzusban, és a mostani hét anyaga a prototípus volt. Sokat olvastam arról, hogy miért érdemes papír alapú prototípusokat csinálni. Megmondom őszintén, hogy az elején egy kicsit tartózkodtam az ötlettől, mert esetlennek, feleslegesnek találtam. De aztán sokat gondolkoztam, és a tények meggyőztek. 

A papír alapú prototípus esetében ugyanis teljesen el kell vonatkoztatni a videojátékok nyújtotta romantikus elképzeléstől. Ilyenkor teljesen lecsupaszítva látjuk magunk előtt a játékot, a maga egyszerű interakcióival, mindenféle sallang nélkül. Ez nehéz, mert ilyenkor olyan kis egyszerűnek tűnik. De ha pár papírdarabbal, kockával és bábuval meg tudjuk oldani, hogy fun legyen játszani a játékkal, akkor olyan pontra értünk el, ahonnan már nincs lehetetlen. 

 

paperprotoyping.jpg

 

A papír másik nagy előnye, hogy gyorsan és olcsón tudunk vele dolgozni. Nem kell hozzá programozónak lenni, nem kell placeholder grafikákat keresgélni. Egyszerűen csak le kell ülni, át kell gondolni mit is szeretnénk, és meg kell csinálni. 

Persze nem minden játékot lehet kipróbálni papír alapon, úgyhogy érdemes átgondolni, mi a legmegfelelőbb módszer. 

Egy ponton mindenképp át kell térni a digitális prototípusra. Újabb fájó pont, és sokáig nem is akartam megfogadni, hogy az első digitális prototípust nem szabad megtartani. Az egy külön projekt, amiből aztán semmi nem kerül át a végleges játékba. Ez azért nagyon fontos, mert így a prototípus készítése során nem kell előre gondolkozni a kódstruktúrán, nem kell elegáns dolgokat létrehozni. Be kell dobálni mindent, hogy az alap mechanikákat ki tudjuk próbálni. Ha ezek működnek, akkor bizony újra kell kezdeni az egészet, immár odafigyelve a részletekre, és nem toldozva-foldozva építkezni egy régi prototípus alapjaiból kiindulva. 

 

0116_prototyping_app_dev.jpg

 

Miért jó ez? 

A prototípus fő erénye, hogy gyors és hogy képesek vagyunk iterálni. Mivel ez egy egyszerű, nem végleges dolog, a változtatások kis költséggel megoldhatók. 

A változtatás mindig fájdalmas, de nélkülözhetetlen a játékfejlesztésben. Az iterálás néha szitokszóvá válik a fejlesztés alatt, hiszen senki sem szereti kidobni, vagy tizedszer megváltoztatni azt, amit már elkészített. De muszáj. Akkor lesz jó valami, ha folyamatosan teszteljük, és folyamatosan alakítgatunk rajta, amíg tökéletesen együtt nem működik a játék többi elemével. Lehet valami önállóan tökéletes, hogyha nem ad hozzá a játék egészéhez, vagy nem épül bele szervesen a struktúrájába, akkor bizony mennie kell. A prototípus erre is nagyon hasznos: meg tudjuk nézni, mi az ami működni fog, és emiatt érdemes több energiát szánni a tökéletesítésére. Így nem megy el felesleges energia olyan dolgokra, amiket a végén csak azért tartunk meg, mert rengeteget dolgoztunk vele. 

 

A végére pedig: 

just-build-it-large-preview.jpg

 

Ha tetszett a cikk, olvasd el a többi játékfejlesztésről szóló írásomat is, és kövess Facebook-on, hogy ne maradj le semmiről! :) 

Játékfejlesztés V - Egy fejlesztés lépései

Ha valaki eldöntötte, hogy játékot szeretne csinálni, nincs is más dolga, mint leülni, és elkezdeni. Ez milyen egyszerűen hangzik, nem igaz? 

Azonban a döntéshozatal után sokszor nem tudjuk, mi legyen a következő lépés. Ez az írás segítséget szeretne adni ahhoz, hogy valaki nulláról elkezdjen egy játékfejlesztési projektet. Sorra fogom venni a fejlesztés stádiumait, és kiemelem mindegyiknél a lényeges pontokat. 

 

4ad46c6a-496c-4f77-b59b-3240320c9d412.jpg

 

1. Tervezési fázis

Ahhoz, hogy elinduljon egy fejlesztés, a legfontosabb alapkő az ötlet. Az ötletelés általában azzal kezdődik, hogy a csapat nagyon szeretne valamilyen játékot csinálni (például így: "miért nem csinálunk egy platform játékot, olyat mint a Spelunky, csak nem nagyorrú emberrel vagyunk hanem egy csibével, akinek a szeméből lézer jön ki?"). Ezután következik, hogy az alapötletet kicsit kibontja a csapat, és elhatározza, hogy a platform játéknak noir-hangulatú grafikát szeretne és Steam-re fogják kiadni. Ez már egy elég erős alap arra, hogy elkezdődjön a konkrétabb ötletelés, a brainstorming (amiről majd a következő részben sokkal részletesebben fogok írni). 

A fenti példában feltételeztem, hogy a csapat adott, de ez sokszor nincs így. A tervezési fázis arról is szól az ötlet kitalálása mellett, hogy a projekthez szükséges csapat összeálljon. Ez a projekt méretétől is függ, de hozzávetőlegesen minimum 5 fővel kell számolni (programozó, grafikus, designer, hang/zene tervező és animátor). Általában azért ennél több ember vesz részt egy fejlesztésben, és ezeket mind meg kell győzni, hogy részesei legyenek a csapatnak. Nem árt, hogyha valaki ért a marketinghez és a kommunikációhoz, hiszen a játék elkészítése után ezek nagyon fontos szempontok lesznek, de erről majd később. 

 

2235_evolution-of-gaming-628x250.gif

 

Ha kialakult az ötlet, és megvan a csapat, akkor jöhet egy projektterv, amelyben már részletesebben ki kell fejteni, hogy milyen mechanikák lesznek a játékban, ehhez milyen erőforrások kellenek, és mennyi idő lesz elkészíteni.

Érdemes írni egy pitch-et is, amire főleg akkor van szükség, hogyha befektetőt, vagy kiadót keres a csapat. A pitch egy nagyon rövid összefoglaló arról, hogy miről szól a játék, milyen egyedi mechanikák vannak benne, kinek szól, és milyen más, már megjelent játékokkal fog majd versenyezni a piacon. Ezekről a dokumentumokról is írni fogok bővebben a következő részben. 

A tervezési fázis alatt figyelembe kell venni, hogy milyen platformra készül a játék, hiszen ez nemcsak a bevételeket, de magát a design-t is nagyban befolyásolni fogja. 

 

how-to-make-a-game-without-coding.jpg

 

2. Pre-produkciós fázis

 Ennek a fázisnak a legfontosabb célja, hogy kiderítse a csapat, tényleg működik-e amit kitaláltak. Ehhez minél hamarabb érdemes elkezdeni prototípusokat gyártani, amiben ki lehet próbálni az alapmechanikákat. Azt szokták mondani, hogyha szürke dobozokkal, és csak az alap működésekkel jól el lehet játszani, akkor már nem lehet baj. Szóval ennek a fázisnak a célja, hogy kialakuljon a végső design, meglegyenek a játékos cselekedetek (player actions), és az alapvető játékszabályok. 

Itt már érdemes készíteni egy részletes design dokumentumot, amiben az egész játékmenet le van írva, és amit folyamatosan lehet bővíteni és változtatni a prototípusok készítése során. Ebben a fázisban az alapvető, nagy változtatásoknak meg kell történnie - tehát addig kell tesztelni, amíg ki nem alakulnak a keretek. 

 

game_design_500_400_v1.png

 

Hogyha a kiadó vagy befektető igényli, ebben a fázisban el kell készíteni egy úgynevezett vertical slice-t is, ami annyit tesz, hogy ki kell választani egy pályát amiben már nagyjából minden feature benne van, és el kell készíteni végleges grafikával. Ez segít a döntéshozóknak abban, hogy lássák milyen lesz a játékélmény, és hogyan fog kinézni a végleges termék. A vertical slice sokszor a csapatnak is segítség, hiszen alaposan át kell gondolni a design döntéseket az elkészítéséhez. 

Nem szabad elfelejteni, hogy a befektető nem játékfejlesztő, tehát nehezen tud elvonatkoztatni, mikor találkozik egy prototípussal. A vertical slice pedig nagy segítség, mert így a befektetőnek nem szürke dobozok alapján kell megítélnie egy játékot, hanem látja annak végleges grafikáját és hangulatát. Ez a csapatnak is segítség lehet, hogyha el akarnak adni egy projektet. 

 

10-10_rapid_prototyping-1.jpg

 

3. Gyártás

Ez a fázis a leghosszabb, és akkor indul el, amikor már a nagy döntések megszülettek, és mindenki tudja mit kell csinálnia, mennyi idő alatt. Itt már nem történnek nagyobb változtatások, hiszen ki van próbálva minden mechanika.

A gyártási fázis elején elkészülnek a részletes conceptek, ami alapján a grafikusok legyártják a szükséges asseteket, a programozók pedig ezzel párhuzamosan életre hívják a játékmenetet. Szép lassan elkészül a játék, bekerülnek a hangok és a menü.

Azt gondolom, hogy erről a fázisról lehetne a legtöbbet beszélni, de ez a leginkább kézzelfogható, és erről található a legtöbb információ a könyvekben és az interneten is. 

 

fright_fight_wolf_gif.gif

 

4. Karbantartás

Amikor pedig minden készen áll, jöhet a kiadás! 

Persze itt koránt sem ért véget a dolog. A kiadás maga is lehet hosszabb folyamat, mint például konzolos játékok esetén (főleg első alkalommal), de ezután sem érdemes elengedni a játékot. Attól ugyanis, hogy kint van egy játék a piacon, még nem biztos, hogy megtalálják a játékosok. 

Sok kisebb csapat ezért szokott kiadót vagy befektetőt keresni, mert így biztosítva van a marketingje a játéknak. Ez persze nem szükségszerű, hogyha van egy ember a csapatban, aki ért ehhez. Azonban a marketing mellett szükség lesz majd grafikai assetekre a megjelenési felületekhez, valamint folyamatosan új tartalomra, hogy fent lehessen tartani a potenciális érdeklődők figyelmét, és be lehessen kerülni különböző időszakos ajánlatokba. 

 

gaming.jpg

 

Ehhez a fázishoz nem értek igazán, és csak azért említettem meg, mert úgy gondolom, hogy legtöbbször a fejlesztők csak a játék elkészítéséig terveznek. Ennek ellenére egyre inkább azt látom, és a konferenciás előadások is ezt támasztják alá, hogy a játék elkészülte után is komoly munkába kerül, hogy a projekt utóélete sikeres maradjon, úgyhogy minden platformon érdemes utánanézni a lehetőségeknek.

 

+1 Tesztelés, tesztelés, tesztelés!

Ezt hagytam a legvégére, mert rájöttem, hogy nem tudom berangsorolni, mert a fejlesztés minden pontján elengedhetetlen.

Már a legelső prototípust is érdemes tesztelni, hiszen sok értékes feedback jöhet, és itt még a változtatás ára viszonylag kicsi. Sokszor maguk a fejlesztők nem látnak rá friss szemmel a projektre, talán nem is tűnnek fel számukra olyan dolgok, amik kívülállóknak egyből szemet szúrnak.

Persze a fejlesztés első fázisaiban nehéz a tesztelés, mert sokan nem tudnak elvonatkoztatni a szürke dobozoktól és a hiányzó mechanikáktól. Ezért is nagyon hasznosak a meetup-ok és game jam-ek, mert ilyenkor meg lehet keresni játékfejlesztő kollegákat, és meg lehet kérni őket, hogy teszteljék a játékot. Ők már biztosan hozzá vannak szokva a dologhoz, és el tudnak tekinteni a játék kezdetleges stádiumától. 

 

 

game-creation-process-playtest.png

 

 

Viszont nem szabad elfeledkezni a játékosokról sem, akik a végső felhasználói lesznek a játéknak. Ahogy halad előre a projekt, egyre nagyobb szerepet kap a play testing. A játékosok reakciói rengeteg minden elárulnak a fejlesztőknek, ezért nagyon fontos, hogy jelen legyen a csapat legalább egy tagja a tesztelés alatt. Érdemes jegyzeteket készíteni, és kérdéseket feltenni a tesztalkalom végén. Fontos, hogy a készítők ne vegyék magukra a kritikákat, ez a fázis arról szól, hogy megfontolhassák, átgondolhassák a tesztelők véleményét. Nyilván lesz olyan tanács, amit nem fogad meg a csapat, de valószínűleg sokkal több olyan javaslat lesz, amitől szignifikánsan javul majd a játékélmény. 

 

browser-preview-01.jpg

 

Nagyjából így épül fel egy fejlesztés, persze minden csapat és munkahely kicsit másképp fejleszt, így univerzális igazságok (sajnos) ebben a témába sincsenek. Azonban hogyha valaki saját magától szeretne nekilátni egy játéknak, akkor a fenti struktúra úgy gondolom segítség lehet, kiindulási alapot nyújthat. 

A következő részben a brainstormról és a különböző tervezési dokumentumokról fogok bővebben írni. 

 

Hogyha tetszett a cikk, olvasd el a többi, fejlesztésről szóló írásomat, és keresd fel Facebook oldalam, ahol folyamatosan friss információk és érdekességek várnak! 

Játékfejlesztés IV - Gamejam és Meetup

Szorosan a tanuláshoz és fejlődéshez kapcsolódik, ezért a gamejam és meetup témakörével folytatom a sorozatot.

 

gamejam-img-lrg.gif

 

 

Azt gondolom, hogy aki játékfejlesztő (vagy az szeretne lenni), nem hagyhatja ki egyiket sem. Amellett, hogy szakmailag rengeteget lehet fejlődni ezeken az eseményeken, alkalmasak arra is, hogy megismerjük egymást, segítsünk egymásnak, és persze hogy jól érezzük magunkat.

Mi az a meetup? 

A meetup nagyon egyszerűen csak annyit jelent, hogy időről időre összeülünk mi, játékfejlesztők. Általában van egy-két előadás is, ami mindig egy adott téma köré épül. Ezután kötetlen beszélgetés veszi kezdetét, és aki szeretné, megmutathatja a projektet, amin éppen dolgozik. Ez általában garázsprojekteket jelent, de vannak olyan találkozók, amikor céges játékokat is hoznak. Ilyenkor akinek van kedve, ki tudja próbálni a projektet, és el tudja mondani a véleményét. Ez nagy segítség a fejlesztőknek, hiszen hasznos szakmai inputot kapnak a projektről, amit később be tudnak építeni a fejlesztésbe. De hasznos a tesztereknek is, mert sok jó megoldással találkozhatnak, és képbe kerülhetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen projekteken dolgoznak a többiek.

 

500px-playing-games-clip-art-65219.jpg

 

A meetup arra is nagyon jó, hogy nyomon tudjuk követni az iparban résztvevők fejlődését, meg tudjuk ismeri azokat, akik még játékfejlesztésben dolgoznak. Szerencsére egyre több tematikus meetup van, vegyük példának a VR / AR meetupot, ami nemrég indult, de egy szuper kezdeményezésnek tartom. 

A meetup azért jó, mert ugyan megadott időpontban van, de abszolút nyitott és kötetlen esemény. Mindenki azért jön, hogy jót beszélgessen egy ital mellett, és jól érezze magát. Hozzátenném, hogy a mostani állásomat is egy meetup-nak és gamejam-nek köszönhetem, úgyhogy komolyan mondom, hogy érdemes eljönni! :) 

 

o-friends-facebook.jpg

 

Na de mi az a gamejam?

Egy gamejam általában egy hétvégén át tart (kb. 72 óra). Ezalatt a jelentkező fejlesztők összegyűlnek, csapatokat alkotnak, és egy megadott témában játékokat csinálnak.

Mire jó ez?

Megszámlálhatatlan előnye van egy jamnek, például az, hogy kötetlenül lehet fejleszteni. Nincs semmilyen megkötés, mindenki a számára legjobban tetsző ötleten dolgozhat, megvalósíthatja legjobb tudása szerint az elgondolásait.

Emellett 72 óra alatt elkészül egy játék, ami baromi nagy szó, és játékfejlesztőként igencsak jó önbizalomnövelő. Ráadásul a jamek alatt rengeteget lehet tanulni - mint jól tudjuk minden projekt során felmerülnek "megoldhatatlan" problémák, amiket nagyon gyorsan meg kell oldani, mivel nagyon kevés az idő.

Plusz, meg tudjuk ismerni az iparban dolgozókat és munkamódszereiket, valamint kipróbálhatjuk magunkat olyan területeken, amit a munkánk során nincs lehetőségünk gyakorolni. 

 

aid38553-728px-design-a-video-game-step-15-version-2.jpg

 

Hogyan zajlik? 

A jamek általában péntek este kezdődnek, amikor kihirdetik a témát. A téma bármi lehet: egy szó, idézet, játékmechanikai megkötés. A lényeg, hogy e köré kell kitalálni a játékötletet. 

A következő lépés az ötletelés. Miután kiderült a téma, jöhet a brainstorm. Mi általában egy hatalmas táblára / kivetítőre szoktuk felírni ezeket az ötleteket: jöhet bármi, mindenki ötlete felkerül. Ezután szavazunk az ötletekre. Ez nem kötelező lépés, de nagyban segíti a csapatalkotást, hiszen egyből kiderül, melyik ötlet nyerte el leginkább a résztvevők tetszését, és ez alapjául szolgálhat annak, hogy kik kerüljenek egy csapatba. Persze fontos az is, hogy minden csapatban legyen programozó, grafikus, dizájner, de a tagok száma és a csoport összetétele teljesen a résztvevőkön múlik. Akár már korábban is összeállhat egy csapat, és saját magukban ötletelhetnek, az is teljesen rendben van. A gamejam nagy előnye, hogy teljesen nyitott, mindenki úgy navigálja a projektjét, ahogy neki kényelmes. 

 

video-game-quality-assurance.jpg

 

 

Ha megvannak a játékötletek, és összeálltak a csapatok, nincs más hátra, mint maga a
fejlesztés. Minden csapat magának osztja be, hogy milyen időbeosztással szeretne dolgozni, a lényeg, hogy kész legyen a projekt 72 óra alatt. Ha valaki éjszaka szeretne fejleszteni, lelke rajta, a helyszínt adó iroda általában egész idő alatt nyitva áll. 

 

A két leghíresebb jam:

1 Global Game Jam - évente kerül megrendezésre, a legismertebb nemzetközi jam. Akit érdekel, annak jó hírrel szolgálhatok: most lesz januárban (20-22) a következő, remélhetőleg a Nemesys irodában. 

 

nca_globalgamejam_web_r2b.jpg

 

2  Ludum Dare - háromhavonta rendezik meg, szintén nemzetközi jam. Bárki jelentkezhet rá több kategóriában. A legközelebbi decemberben lesz - érdemes nyomon követni online. Általában ez is a Nemesys irodában szokott lenni, de most decemberben nem tartjuk meg, mert vadul készülünk a Global Game Jam-re :) 

 

8f0dda9903fc9114d2e305fc15fc95e3.jpg

 

Ezeken kívül szoktak lenni engine-hez kötött jamek, amit maga a fejlesztő cég szervez, pl. Unreal jam. Ez jó alkalom arra, hogy jobban megismerjük az adott fejlesztési környezetet, és esetenként még ajándékokat is nyerhetünk. 

 

Az eddig felsorolt jamek nemzetközi szervezésűek voltak. Van néha lokális, magyar jamelés is, ez azonban a ritkább, és általában úgy valósul meg, hogy néhány fejlesztő kedvet kap a közös munkához, összebeszélnek és egy hétvégét játékkészítésre szánnak. 

A tematikus jamek is ritkábbak, de érdemes őket megemlíteni. Ilyen volt a nemrég megszervezett lengyel-magyar game jam, amelynek során az 1956-os események témájában kellett játékot csinálni. Ezek szerintem fontos és izgalmas kihívások, így érdemes rajtuk részt venni. 

Remélem sokaknak meghoztam a kedvét, ha bárkit érdekel bővebben a meetup vagy a jam, esetleg részleteket szeretne tudni arról hogy mikor / hol lesznek a következő alkalmak, írjon nyugodtan, mindenre válaszolok! :) 

 

Ha tetszett a cikk, olvasd el a többi játékfejlesztésről és eseményekről szóló bejegyzésemet is, vagy keresd fel Facebook oldalamat, ahol mindig értesülhetsz a magyar játékfejlesztést érintő eseményekről! 

Tudástár

Ide gyűjtöm azokat a forrásokat, könyveket, oldalakat, ahonnan a játékfejlesztés területeihez információkat lehet találni. Az oldal folyamatosan bővül, mind témakörök mind pedig források tekintetében. Az ötleteket, észrevételeket örömmel fogadom! :) 

// Egy anyag több helyen is szerepelhet. 

 

0. Alap / általános

 

1. Fejlesztő motorok

 

2. Design

 

3. Programozás

 

4. Grafika

 

5. Modellezés

 

6. Narratíva, írás

 

 7. Animáció

 

8. Marketing

süti beállítások módosítása