Ha tetszett a válogatás, és szeretnél további gyönyörű game art-okat csodálni, akkor katt ide! Ha pedig nem szeretnél semmiről lemaradni, kövess Facebook-on is!

Nagyon ritkán írok személyesebb hangvételű bejegyzést, de ez most az lesz. 

Lépten nyomon szemem elé kerül az, hogy a mai fiatalok lusták, el vannak kényeztetve, nem tudják mit jelent dolgozni, és nem bírják a kritikát. Minden egyes alkalommal, amikor ezt látom, mérhetetlenül felháborodok. 

Mert az idősebbek azt látják, hogy a fiatalok éjt nappallá téve a gép előtt döglenek, és nem végeznek "értelmes munkát" (lefordítva: nem végeznek olyan munkát amit a korosodó korosztály átlátna és megértene). Ezért már le vannak írva. Arra azonban senki sem gondol, hogy manapság már nem az van, hogy valaki kiválaszt egy szakmát, ledolgozza a 40-50 évet aztán nyugdíjba megy. Manapság folyamatosan változik a piac, nagyon nehéz olyan utat találni, amitől nincs hányingere az embernek, és még meg is tud élni belőle.

Emellett folyamatosan tanulni kell, fejlődni, hogy naprakész maradjon a tudás, amit megszereztünk. Nem lehet egy diplomával végignyomni az életet, hogy én 35 éve jól megtanultam programozni, úgyhogy ezentúl akkor nem is kell ezzel foglalkozni. De bizony kell. Méghozzá folyamatosan, mert a technika is fejlődik, és a szoftverek is folyamatosan változnak. Minden egyre hatékonyabb, ezért nekünk is egyre hatékonyabbnak kell lennünk. Senki nem fog ebben segítséget adni, mindenkinek magának kell kitalálni, hogy mi az, ami megváltozott, és mi az, amit meg kell tanulni ahhoz, hogy vonzóbb munkaerő legyen valaki. Nincs egy leírás, hogy Pistikének most inkább erre kellene fókuszálnia, Pannácskának meg időmenedzsmentet kellene tanulnia. 

Nem gondolom, hogy régen minden sokkal könnyebb volt, de azt sem gondolom, hogy most minden könnyebb. Inkább minden teljesen más. Nyilván mi is mások vagyunk, mert a világ is megváltozott. És pont emiatt háborít ennyire fel, amikor olyan emberek törnek pálcát a fiatalok felett, akik egyáltalán nem látják át a fiatalok életét, lehetőségeit. Akik a technológia nagy részét nem is értik, amit a fiatalok már teljes természetességgel használnak. 

Nem egy játékfejlesztő ismerősömtől hallottam például, hogy a szülei, vagy a szagyszülei egyáltalán nem értik, mivel foglalkoznak. Csak azt tudják, hogy "valami játék", tehát egyből hülyeség, és miért nem egy "normális" szakmában dolgozik valami tisztességeset. Ezzel én is találkozom néha, hogy komolytalannak gondolják a munkámat, pláne mivel lány vagyok. Biztos csaki kávét főzök, vagy ilyesmi. 

Én azt mondom nincs is ezzel gond, szívesen és nyugodtan magyarázom bárkinek, hogy miből áll a munkám. Nem várom el, hogy mindenki egyből megértse, csak azt várom el, hogy megpróbálják megérteni. A változó világot, és a fiatalok változó hozzáállását is, ahelyett, hogy rögtön ítélkezésbe kezdenének az emberek. Főleg annak tudatában, hogy a régi, nagy presztízzsel bíró szakmák ma már nem biztos, hogy annyira megbecsültek, mint régen. Sok új szakma felemelkedett, amiről bizony sokan azt sem tudjuk, mi fán terem. De valószínűleg ettől még értékes munkát végeznek ott az emberek. 

A gép előtt döglésről pedig csak annyit, hogy most már minden az interneten zajlik. Ott lehet értékes ismeretségekre szert tenni (pl. bizonyos szakmai csoportokban való részvétellel), ott lehet tanulni (ezernyi ingyenes tutorial és tanulóanyag megtalálható a neten), és rengeteg olyan szoftver van, ami megkönnyíti az emberek munkáját / mindennapi életét. Nincs is ezzel semmi baj, amíg vigyázunk a fizikai egészségünkre, és nem kell addig leszólni valamit, amíg nem tudjuk, miről is van szó valójában. Attól, hogy az új generáció már sokkal többet használja a kütyüket és az internetet, még nem biztos, hogy függők, és lazsálnak. 

Persze ez csak az én véleményem volt, szívesen meghallgatok másokat is, amíg előremutató a kommunikáció. Tudom én is, hogy vannak valóban lusta és pofátlan fiatalok, de felhívnám a figyelmet a hasonló, idősebb emberekre is. Biztos vagyok benne, hogy minden korosztályban vannak jófejek és kevésbé jófejek :) 

Ha tetszett a cikk, olvasd el a többi fejlesztésről szóló írást is, és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, ahol mindig friss híreket és információkat olvashatsz a játékfejlesztésről! 

Nemrég zajlott le az év egyik legnagyobb partija, a Reboot Game Conference. 

A konferenciának számos előnye van, de leginkább kettőt emelnék ki: olcsó, és a horvát tengerparton van. Ennyi. Szerintem többet nem is kellene győzködni senkit, eladtam a dolgot! :D

Jó, persze azért árnyalja a kérdést, hogy ki milyen jeggyel és elvárásokkal indul neki. Mi indie developer jegyet vásároltunk, így két főnek megvettük a belépőt, szállást, főbb étkezéseket egy csomagban. Ez nagyban megkönnyítette a tervezést, nem kellett szállást keresgetnünk, és az egész nem sokkal volt drágább, mint a sima belépőjegy. Egyébként minden fajta jegyhez tartozik minden napra egy esti party, ahol két ingyen italt (vagy sokkal többet, csak azt már pénzért) lehet magunkévá tenni. 

(ide akartam valami fasza buliképet beszúrni, de egyik se lett igazán felvállalható, ezért mutatok inkább helyette szépséges tájképet Dubrovnikból)

Az egész konferencia ideje alatt tombolt a nyár, baromira sütött a nap, és volt vagy 30 fok napközben. Erre én nem készültem fel, mert valamilyen oknál fogva csak hosszú nadrágot vittem, naptej pedig nem volt nálam. Úgyhogy nem volt elég, hogy halál melegem volt végig, még le is égtem hozzá a kilógó részeken... de ezt az áldozatot boldogan meghoztam. 

Azért égtem le, mert több színpad is kint volt a szabad levegőn, a szálloda medencéje körül. Elég menő egyébként napágyból hallgatni egy előadást, és az még menőbb, hogy az előadók ezt teljes természetességgel fogadták. 

Az előadások szuperek voltak. Általában azt szoktam mondani magamnak, hogyha egy előadásban három hasznos, vagy új dolgot hallok, akkor már megérte végighallgatni. Ennek ellenére rendszeresen el szoktam menekülni a borzalmas előadásokról. Itt csak kettőről jöttem ki, és az egyikről azért, mert hideg volt a teremben, és már nem bírtam tovább. A többi előadás tényleg érdekesre sikerült, és egész nagy neveket is felsokaroztatott a konferencia. Nekem személyes kedvencem volt Rami Ismail, aki a Vlambeer szószólójaként érkezett, és game design tippeket adott. De baromi jókat mondott Graham McAllister is a UX designról és tesztelésről, ráadásul ő egy research cég szemszögéből tudta bemutatni azt, hogy sokszor mennyire vakon repülünk a fejlesztések alatt. 

Izgalmas volt hallgatni Robin Hunicke-t is, aki női példaképem, és aki a GDC Experimental Design Workshop alapításában is szerepet vállalt. Ő arról beszélt, hogy mennyire fontos kísérletezni a játékokban, és megpróbálni minnél nagyobb diverzitást elérni az iparban. 

Nekem kifejezetten új és érdekes volt Ziva Cizman holisztikus marketingről szóló előadása is, ahol a Talking Tom sikeres kampányairól beszélt. 

Ezen kívül tanulságos élmény volt kétszer 11 órát tölteni egy kisbuszban - megtanultam, hogy háromszor is meg tudom fejteni a világ nagy problémáit ennyi idő alatt. A konferencia egyetlen gyenge pontja egyébként az odajutás - repülővel is meglehetősen bonyolult, utána mindenképpen autót kell bérelni. Vagy saját kocsival, esetleg kisbusszal jön az ember, ahogy mi is tettük, bevállalva Magyarországról a 11 órát - és mi még valljuk be, egészen közel vagyunk Horvátországhoz. 

Ennek ellenére megérte a tortúrát, mert az egész egy nagyon barátias konferencia. Simán oda lehet menni a nagy emberekhez, akik barátságosan eldumálnak mindenkivel. Az időjárás és a helyszín pedig egyszerűen csodálatos, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom. Remélem találkozunk jövőre! :)  

A konferenciáról egyébként beszámolót is tartottunk, ahol egy panelbeszélgetés keretein belül idéztük fel a csodálatos eseményeket, és fejtegettük a Reboot erősségeit és gyengeségeit.  

Ha tetszett az írás, olvasd el a többi hasonló bejegyzést is, és keress fel Facebook-on, hogy ne maradj le semmiről!