2016-ban jelent meg az Unravel, ami egy egyedi hangulatú, gyönyörű puzzle platformer játék. A játékot egy svéd stúdió, a Coldwood Interactive készítette, és kiadták PC-re, Xbox-ra és Playstation-re is (ahol most egyébként szemmel látható mértékű kedvezménnyel lehet megvásárolni).
Az Unravel során a játékos egy apró fonalbábut irányít, akinek a fonalai segítségével kell megoldania különböző logikai fejtörőket, és így továbbhaladni a pályán.
Az egész játék olyan, mintha alsó kameraállásból látnánk Svédország vidéki területeit: a hátterek valósághűek, gyönyörűek és nagyon hangulatosak. A háttér kidolgozottsága érdekes kontrasztot alkot a fonalbábu meseszerűségével.
A kis fonalfigurának, Yarny-nak, bár egy hangot se ad ki, hihetetlenül beszédes az animációja. A Coldwood-nak sikerült elkapnia a bábu karakterizációját - a testbeszéde minden szónál többet árul el róla, és nagyon szerethetővé teszi a figurát.
A játék irányítása egyrészről klasszikus platformer, másrészről pedig egy kisebb frusztrációs pokol. A játék során elég sokszor volt problémám azzal, hogy hogyan tudok megcsinálni valamit. Habár az irányítás egy idő után megszokható, nehéz ráérezni arra, mit kell nyomni mikor fel akarom húzni magam a fonálon, vagy éppen lejjebb akarok ereszkedni. Azt sem volt könnyű eltalálni, hogy miben különbözik amikor csak ráakasztom vagy rákötöm a fonalat valamire. Ez mind külön gomb, és egyetlen másodpercnyi gondolkodás sokszor instant halálhoz vezet. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ezek a mechanikák sokszor nem konzisztensen működtek a játék során - néha mindent engedett a játék, néha bizonyos cselekvéseket egyszerűen nem lehetett megcsinálni. Ennek ellenére valahogy mindig szívesen térek vissza ehhez a játékhoz, valószínűleg azért, mert az egészből kedves nosztalgia árad. Látszik a készítőkön, hogy jól ismerik a közeget amiben játszódik a játék, és nagyon jó emlékeik származnak onnan. Ez átitatja az egész játékot, és valahogy motivál arra, hogy meg akarjam ismerni a következő pályákat.
A játék háttértörténete egyébként az, hogy Yarny bejárja egy család emlékeit. Minden pálya a múlt egy-egy jellegzetes helyszínéhez kötődik a család életében, kezdve a családi házzal, ami valójában a menü.
Ezzel kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak, mert az egész koncepció helyenként nekem túl cheesy-re sikeredett, és a pályán néha felbukkanó gyerekszellemeket sem igazán tudtam hova tenni.
Szerintem az alapmechanika, hogy a saját testünkből fogyó fonállal tudunk dolgokat csinálni, ötletes. Az is, hogy néha ki kell kötnünk helyekre, hogy hálót, vagy hidat képezzünk a saját fonalunkból. A "logikai" puzzle-k sokkal inkább trial and error jellegűek, a játék sokszor nem engedi hogy magunktól jöjjünk rá dolgokra, mert egyáltalán nem ad clue-kat a megoldást illetően. Így többször is újra kell próbálkozni és csak a próbálkozások legvégén derül ki ha valamit nem jól csináltunk.
Az, hogy elfogy néha a fonál, egy kreatív módja a puzzle-ök nehezítésének, de kevésszer használják a játék során, ezért nem is szoktam rá, hogy folyamatosan figyeljem. Így amikor egy puzzle végére derült ki, hogy az utolsó pillanatban fogy el a fonál és újra kell csinálnom az egészet, nem voltam boldog. Enélkül is elég frusztráló a játék, mivel Yarny gyakran béna, és leesik, ha nem kapja el éppen a megfelelő másodpercben a kötelet, vagy egyszerűen csak a hosszú animációk miatt nem ér fel időben a víz alól.
Szerintem jobb lett volna, ha vizuálisan jelezve van, hogy például egy semmibe ugrásnál mire számíthatunk. Töbször voltam ugyanis rákényszerítve, hogy levessem valahonnan magam anélkül, hogy tudnám mi vár rám: néha meghaltam, néha túléltem. Örültem volna annak is, hogyha tudom, hogy Yarnynak mennyi fonala van még hátra. Ezt ugyan kis koszcsomókkal próbálták jelezni, de csak amikor már tényleg 1 cm volt hátra belőle. Ha előbb jelzik, egyértelműbb lett volna, hogyha esélyem sincs megcsinálni egy-egy feadványt úgy, ahogy épp próbálkozom, mert túl sok fonalat pazarlok vele.
Mindezek ellenére nagyon kis hangulatos játék az Unravel, és nem is túl hosszú, 5-6 óra alatt ki lehet játszani. Hogyha valaki gyönyörködni szeretne Svédország természeti szépségében, vagy csak egy aranyos platformer játékra vágyik, mindenképpen ajánlom. Gyerekekkel is lehet játszani!
Ha tetszett az cikk, olvasd el a többi játékbemutatót is, és keress fel Facebook-on, hogy ne maradj le semmiről! :)
